Figyelem: ez a cikk 2010 februárjában készült.
A jelenlegi kormány vissza szeretné vonatni ezeket a törvényeket.

1: Állami utasítás a kisgyermekek szexualizálásához.
2: Bébik és gyermekek szexuális ingerlése - szabad út a pedofiloknak.
3: Nincs két nem, hanem hat vagy több, a szexuális kedv szerint.
4: Kötelező pornográfia a családban.
5: Homoszexualizálás tanóra keretében.
6: Olyan, hogy pedofil, már nincs, hiszen azt már generációk közötti szexuális kapcsolatnak nevezik.



A jövő generációját megrontani szándékozó kisebbség zsarnoksága
Semlegesnem: betört a gender az óvodákba 

„A szakmai szervezeteket megkerülve a kormány arra kötelezte az óvodákat, hogy módosítsák nevelési programjaikat, és tudatosan kerüljék a gyermekeknél a nemi sztereotípiák erősítését” – írja a Magyar Nemzet.
http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=31315&rovat=1 
http://videa.hu/videok/hirek-politika/gender-ideologia-csaladbomlasztas-elnemtelenedes-allami-neveles-foCrlN0EVBsVGshN

A Gender-őrület

Jaj azoknak, akik a rosszat/gonoszt jónak mondják, és a jót rossznak; a sötétséget fénnyé és a fényt sötétséggé, a keserűt édessé az édest keserűvé teszik! Ézsiás 5:20

Amiről a következőkben írok, Németországban már folyamatban van. Amint körülnéztem a magyar honlapokon, azt kellett megállapítanom, hogy ott is jelen van e fertő. Ezért szükségesnek találom, hogy olvasóimat nyíltan informáljam jelenünk és jövőnk egyik legszörnyűbb fenyegetése felől.

Mi az a Gender Mainstreaming?
Gender Mainstreaming/gender áramlat egy stratégia - egy alig átlátható fantomja a korszellemnek. Mit akar, mikor lép elő nyíltan a napvilágra? Kevesen tudják, milyen teória rejtőzik a Gender Mainstreaming mögött - mint pl. annak a tézise, hogy a férfiasság és a nőiesség kizárólag "társadalmi konstrukció". A gender-program védelmezői ezért azt állítják, nincsen természetes különbség férfi és nő között, ezért "nemiszerep" és minden, ami a nemek közötti különbségekre utal, eltörlendő. A gender-teória a nemek eltüntetése - egy kedvelt "konstrukció" érdekében - ez pedig a saját 'én'.

Ez egy kísértet ami rohamosan megy szét a világban. Alig ismerik nevét, jóllehet fölöttébb hatalmas úgyannyira, hogy nemzetközi és állami intézményeket befolyásol. Ez a kísértet a következőkön munkál: Új /gender/ embert teremteni, akinek szabadsága legyen arra, hogy saját nemét és szexuális orientáltságát megválassza, akaratlagosan eldöntse, férfi vagy nő akar-e lenni, heteroszexuális, homoszexuális, leszbikus, biszexuális vagy transzszexuális.
Ez a vélemény a szabadságról és szexualitásról az UN, az EU és az országok kormányai akaratából már a bölcsődétől kezdve kell hogy a gyerekeket befolyásolja.

A 'gender' szó a hetvenes évekig egy nyelvtani fogalom volt a genus/nem megkülönböztetésére. Ezt a radikális feministák a nemzetközi homo és leszbikus szervezetekkel népszerűsítették, hogy azt a felfogást terjesszék, mi szerint a "szociális nem" független a biológiai nemtől. Nincs két nem, hanem hat vagy több, a szexuális kedv szerint.

A "gender-perspektíva" nem ismeri el a lényeges vagy veleszületett különbségeket férfi és nő között. Ignorálja és elnyomja a kutatási eredményeket az agykutatás, gyógyszerek, pszichológia és szociológia terén, amik bizonyítják a férfi és nő különböző identitását az agyszerkezet, a hormonháztartás, a pszichológia és szociális viselkedés alapján -, jóllehet minden testsejt magában hordja az örökletes információt mi szerint férfi vagy nő.

Nők Világkonferenciája Peking 1995.

A "gender-perspektíva" áttörését a feminista és leszbikus képviselők harcolták ki a Nők Világkonferenciáján Pekingben az 1995-ös évben. Ők tudták, hogy társadalmi változás a nyelv megváltoztatása nélkül nem érhető el - közismert kifejezéseknek új értelmet kell adni. Elképesztő stratégikus széleslátással sikerült nekik, a szót - szex, ami a két neműség kifejezője, a hivatalos dokumentumokon a - gender kifejezéssel behelyettesíteni. Olyan, hogy pedofil, már nincs, hiszen azt már generációk közötti szexuális kapcsolatnak nevezik. Egy felnőtt férfi leszólíthat egy kislányt.

Ez a tény a mindennapok tapasztalatai alapján észrevehető azok számára, akiknek még van igényük a normalitásra.
A dokumentum semmiben nem respektálja az emberi méltóságot, igyekszik a család intézményét szétrombolni, ignorálja a házasságot, ledegradálja az anyaságot, támogatja a perverz praktikákat, szexuális promiszkuitást és tinédzserek közötti szexualitást.
Az abortusz a gender-perspektíva globális velejárója. 2008. ápr. 16-án az Európa Parlament gyűlésén eldöntötték, hogy a 47 tagállam az abortuszhoz való jogot biztosítsa.

Állami utasítás a kisgyermekek szexualizálásához

Bölcsődék, kötelező óvoda, egész napos iskola. De mire nevel az állam? Az új gender-embert kell megteremteni, aki maga határozza meg, férfi vagy nő akar-e lenni, hetero, leszbikus, biszexuális, homoszexuális vagy transzvesztita.
Abszurdnak hangzik? Igen, ez van folyamatban ez a vezérfonala a kormánynak. A Család és Szociális Minisztérium terjeszti az anyagot a gyerekek és tinédzserek szexualizálásához.

Az állami gyermeknevelésnek a bölcsődével kell kezdődnie. De mi a célja egyáltalán az állami nevelésnek a bölcsődékben és óvodákban? Milyen "értékeket" közvetítenek? Hogyan hajtják végre konkrétan a gender-programot?
Ingyenes 'felvilágosító' és 'tanácsadó' brosúrák milliós méretekben történő terjesztésével. Pl.: "Tanácsadó szülőknek a gyermek szexuális neveléséhez 1-3 éves korig" - egy részletes utasítás a kisgyermek szexualizálásához.
Részletesen le van írva a skálája a stimulációknak miként ingereljék apák, anyák, nagyszülők szexuálisan a kisgyermeket a fürdetéskor, tisztába tevéskor, stb.
4-6 éveseknek folytatódik tovább a 'felvilágosítás' a szülők és nevelők részére, és a gyerekeket drasztikusan beleviszik a szexualitásba.



Tanóra a védekezésről
Az óvodából az iskolába, az állam kívánsága szerint egész napos legyen az. Ha a pornográfia otthon a családban nem található meg, megkapják az iskolában. 9 évesen megkezdődik a szexuális oktatás és a védekezés tanítása, műanyag tagon a kondommal.

Homoszexualizálás tanóra keretében
10 évtől az iskolákban (mint Berlin, Hamburg és München de máshol is, csak nem olyan drasztikusan) reklám és képzés a leszbikus és homoszexuális életmódról. Információs anyagok, összeköttetés a helyi homo és leszbi-klubbal, előadók meghívása e helyekről, filmvetítések stb.

Összefoglalás:
A Gender Mainstreaming/gender áramlat célja:
Egy új /gender/ ember teremtése a hagyományos nemi szerep (férfi és nő) szétrombolásával.
kulcsszereplők:
Feministák:
korábban harcoltak az egyenlő jogokért
jelenleg harcolnak az egyelőségért

Homo-mozgalom:
korábban harcoltak az antidiszkrimináció ellen
jelenleg harcolnak az egyenlőségért

A gender-perspektíva amit a nemzetekre kényszerítenek röviden:
1. A világnak kevesebb emberre van szüksége, de több szexuális szórakozásra. Ehhez szükséges a férfiak és nők közötti különbségeket megszüntetni, valamint a teljes idejű anyaságot.
2. A több szexuális szórakozás több gyermeket eredményez, szabad utat kell biztosítani a védekezéshez és abortuszhoz, támogatni a homoszexuális irányzatokat - mert ez által nem következik be fogamzás.

3. Szükség van szexuál-oktatásra gyermekek és tinédzserek számára, amelyben szexuális kísérletezésre bátorítanak; ehhez szükség van a szülők jogainak lerombolására.
4. A világnak 50/50 férfi/nő arányra van szüksége minden munka és életterületen. Minden asszonynak lehetőleg minden időben dolgoznia kell.
5. Vallások, amelyek nem akarnak ezzel menetrenddel haladni, nevetség tárgyaivá kell tenni őket.

A Gender Mainstreaming/gender áramlat története:
1985. Nők 3. Világkonferenciája USA/Nairobi - mint politikai stratégia lett bemutatva.
1995. Nők 4. Világkonferenciája Peking - a gender-elv kivitelezésének terve. Az UN átvette az elvet mint ami kötelező a tagállamok részére.
1996. Az EU az "egyenlőség javaslatát" kötelezővé tette.
2000. A Gender Mainstreaming az összes szövetségi minisztériumban helyet kell hogy kapjon.
2003. A gender kompetenciamutató beirányítása.
2005. A Családügyi Minisztérium felelős a Gender Mainstreaming megvalósításáért.

Gender Mainstreaming az UN stratégiája - az EU és az egyes államok, Németország a frontvonalban. A lakosság nem tud róla, még az intellektuális elitek sem. A médiákban csak a 'jaj' következményekről lehet hallani: A gyerekek teljesítményének visszaesése, érdektelenek lesznek a tanulás iránt, állandó Krawall (durva verekedés) az osztályokban és az iskola udvarokon; erőszak a tanulók között, erőszak a tanárok ellen, szexuális erőszak kiskorúak ellen.

Ja, még a születési arány...
A gender-program következménye a család összeomlása és a születések számának csökkenése amit nem lehet kivédeni. Nyilvánvalóan nem is akarják.
A kérdés: ki játssza a muzsikát, amire a politikusok táncolnak és a népet is táncoltatják? Akaratlagos megrontása a népnek beláthatatlan következményeket hordoz.
Az egyetlen megoldás, ha legalább a keresztények ellenállnak, felemelik tiltakozásra a hangjukat! Megtérni, Isten parancsolatait komolyan venni, és összefogni imádkozni és cselekedni!

A világ feministái és homoszexuálisai addig hajtanak, amíg elérik céljukat. A keresztény nők, anyák, és apák, gyülekezet vezetők, pásztorok, prédikátorok, papok hol vannak?! Miért nem tiltakoznak?!

Németországban és további nyugati országokban az elsők, akik eladják a következő generációkat és szülőket a politikusok után éppen az evangélikális egyházi méltóságok.
Vannak már homoszexuális papok, leszbikus püspöknők.
Ha az egyszerű hívők mindezt eltűrik és tolerálják csakis ítéletet fog hozni.
A történelmi egyházak vezetői alapvetően csak deficitet hoztak a kereszténység számára kétezer éves történelmükben. A reformáció ugyancsak megalkuvó öncélú politikát épített a 'világi hatalmasságokkal' (pl. Luther).
A 'szabad és kis egyházak' is nagyon csendben vannak 'falaikon belül'.

Mit tehetünk?
Ez a probléma olyan horderejű, hogy kimondottan e dologra - azaz a gender-áramlatra - nézve csak összefogással lehet szembeszállni. Ha a hívő szülők elgondolkoznak azon, hogy gyermekeiket az elkárhozás fenyegeti, őket pedig a felelősség terheli Isten előtt, akkor nem maradhatnak közömbösek! Figyeljék a fejleményeket az iskolai életben! Beszéljenek nyíltan a gyerekekkel mindig a koruknak megfelelően - a Biblia tanítása legyen az alap. Tanítsák őket, hogy nem kell a sokasággal futni, álljanak melléjük és harcoljanak értük és velük amíg lehet. Az Úr is az Ő utasításai alapján fogja számon kérni tőlünk a ránk bízott lelkeket.

.............................................................

Vitatott nemi szerepek az óvodai nevelésben
A gyermekek egészséges fejlődése
a hagyományos családmodell erősítését igényelné
DR. F, FÖLDI RITA
Szinte jelentéktelennek tűnő hír az egyre hangosabb választási kampányban: megváltoztatták az óvodai nevelés országos alapprogramját.
Szakmai egyeztetések után, 2009 novemberében született meg a kormányrendelet. Önmagában a megjelenése aligha tartana számot szélesebb körű érdeklődésre.
Viszont a rendelet módosításának körülményei, valamint egy utólag hozzáfűzött mondat miatt a szakmai szervezetek tiltakoznak, és médiafronton is megindult a mondat értelmezése körüli vita.

„A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását."

És mintha nem lenne elegendő, hogy a szakma háta mögött egészítik ki a már elfogadott szövegrészt, utólagosan beindul a bizonyítvány megmagyarázása. Hiszen mindössze „a sztereotípiák lebontását, a tényleges női egyenjogúságot" van hivatva megerősíteni az idézett mondat.
Valóban? Ennyi lenne a jelentősége?

Fogadjuk el egy pillanatra, hogy ennyi, és nem több az utólag becsempészett mondat jelentősége, és gondoljuk végig, melyik életkorban tartja kiemelt feladatnak a sztereotípiák lebontását az oktatási minisztérium? Ehhez azonban legalább elő kellene venni a fényképalbumot, és meg kellene nézni, hogy mekkora is volt a gyermek 3-4 éves korában? Az óvodalátogatás sem hiábavaló azok számára, akik a „nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előítéletek lebontását" ebben az életkorban tartják célszerűnek. Kerülve az életkor kognitív fejlettségének részletes ismertetését, két jellemzőre hívnám fel a figyelmet: az egocentrizmus nem teszi lehetővé, hogy a gyermekek mások mentális állapotáról gondolkodjanak. (Talán ez nem is olyan nagy baj.)

Nyelvi fejlettségük nem teszi lehetővé az elvont fogalmak megértését, mint sztereotípia, társadalmi egyenlőség, nemi egyenjogúság. Hatéves korig gyakran az „egyforma", „ugyanannyi" megértése is nehézségekbe ütközik.
A citált mondat pontatlan megfogalmazása hozzájárul ahhoz, hogy az utólagos beillesztés céljait illetően kérdések vetődjenek fel a gyermekekkel foglalkozó szakemberekben. A nemi sztereotípiák és a társadalmi sztereotípiák keveredése talán nem véletlen.

Hiszen a biológiai nem önmagában nem szerep. De a később hozzá kapcsolódó szerepek is többfélék lehetnek, részben a nemi azonosságtudat kialakulásához, megerősödéséhez járulnak hozzá, éppen az óvodáskorban, másrészt olyan társadalmi szerepeket jelenítenek meg, amelyek a kisgyermek legszűkebb környezetében, a férfi, illetve női szerepekkel állnak kapcsolatban.
A nemi identitás általában már kora gyermekkorban (18-24 hónaposan) kialakul.
A fiúk és a leányok már ekkor tudatára ébrednek, hogy melyik nemhez is tartoznak. Még abban az esetben is, ha a gyermek szívesebben foglalkozik a másik nem számára inkább elfogadott tevékenységekkel, a normális nemi azonosulással rendelkező gyermekek magukat a saját biológiai nemükhöz tartozónak tekintik.

Megkülönböztetik az anyai, illetve az apai szerepeket.
S hogy az óvó néni, doktor néni miért éppen néni? Azért, mert a társadalomban, a gyerekekkel ellentétben, működnek bizonyos sztereotípiák, így a kisgyermeknevelés területén csak elvétve lehet óvó bácsit találni, de még az általános iskolában is nagyítóval kell keresni a férfiembert.
Hogy ez kapcsolatban áll a pálya társadalmi presztízsével?
Aligha zavarja a jogalkotót. Pedig éppen az óvodás korosztály az, ahol az utánzás és mintakövetés (valamint azonosulás) révén történik a nemekkel kapcsolatos társadalmi szerepek megismerése.

Arra már gondolni sem merek, hogy mégsem a társadalmi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák elleni fellépés miatt kellett kiegészíteni az alapprogramot, hanem a biológiai nemhez kapcsolódó viselkedésminták sajátos értelmezése szolgáltatta az alapot a módosításra.
Ennek feltételezése ugyanis igen kártékony folyamatokra utal, amely csakis rosszindulatú feltételezés lehet...

Végső soron a hagyományos családmodell biológiai nemhez kapcsolódó szerepeinek lebontására irányuló kísérletként kellene értelmeznem. Ennek ugyanis évmilliók óta része az anyai szerep, anyai viselkedésminta, amely az utódgondozás révén optimális esetben az utódok egészséges testi és lelki fejlődését biztosítja.

Az anyai viselkedés ugyanis ösztönhelyzet, ami az utód gondozásában nyilvánul meg, célja a faj fennmaradása. Humán vonatkozásban azonban az ösztönhelyzetet külső hatások felülírhatják. (Az anya-depriváció hatásait a Harlow-féle kutatások igazolták.
Az anyától megfosztott állatok fejlődésében ugyanis drámai változások következtek be, így az utódgondozásra képtelenek voltak, saját újszülöttjüket magára hagyták, bántalmazták, olykor meg is ölték.)

Tény, hogy az anyai szereppel kapcsolatos konfliktusok egyre gyakrabban okoznak lelki problémákat az édesanyáknál, és ennek hatására bizony a gyermekeknél is.
Tény az is, hogy a család egyre kevésbé tudja betölteni társadalmi szerepét, erre utal a demográfiai mélypont, amire aligha jelent vigaszt, hogy egész Európában csökken a születések száma.
Hazánknál azonban csak három ország áll rosszabbul ezen a területen: Szlovákia, Románia és Lengyelország. Valamint az sem véletlen, hogy nő a gyermekbántalmazás.
Fojtogatás, harapás, combcsont- és felkartörés, koponyaűri vérzés, agyburkok közti vérömleny, égésnyomok – árulkodó és egyre gyakoribb bejegyzések a gyermektraumatológiai ügyeletek naplóiból.
Amennyiben a jogalkotó a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását tűzte ki céljául, akkor alighanem rossz korosztályt választott, és elfelejtette kibontani, hogy milyen sztereotípiákat tart károsnak.
Remélhetőleg azonban a területen dolgozó óvónők továbbra is szakszerűen teszik a dolgukat, amihez sok sikert kívánok.
A szerző klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, egyetemi docens

Az anyagok nem feltétlenül a KMA hivatalos álláspontját tükrözik, de annyi reakciót és beküldött anyagot kaptunk, hogy érdemesnek tartjuk foglalkozni vele.